A rendszer főbb jellemzői
A többportos üzemanyag-befecskendező rendszer a motor állapotát rögzítő érzékelőkből, egy elektronikus motorvezérlő egységből áll (engine-ECU), amely az érzékelő jelei alapján vezérlési funkciókat lát el, és a vezérlőegység parancsai alapján működő működtetők.
Üzemanyag befecskendezés vezérlés (üzemanyag-ellátás)
A Mitsubishi Motors járműveken használt üzemanyag-ellátó rendszert úgy tervezték, hogy pontos üzemanyag-adagolást biztosítson, amely a legjobb egyensúlyt biztosítja a teljesítmény, az üzemanyag-hatékonyság és az alacsony károsanyag-kibocsátás között.
Az üzemanyag-ellátó rendszerekben az ECM jeleket fogad a megfelelő érzékelőktől, és úgy vezérli az üzemanyag-befecskendezőket, hogy a legjobb levegő-üzemanyag keveréket biztosítsa a motor különböző körülményei között. Üzemmódváltáskor az üzemanyagrendszer azonnal alkalmazkodik hozzájuk.
A befecskendező szelep nyitásának pillanatát és nyitott állapotának időtartamát úgy állítják be, hogy a motor optimális összetételű levegő-üzemanyag keveréket kapjon, amely megfelel a folyamatosan változó motor működési feltételeinek. Az injektor minden henger bemeneti csövére van felszerelve. Az üzemanyagot az üzemanyag-szivattyú szállítja az üzemanyagtartályból az üzemanyag-elosztóba nyomás alatt, melynek értékét a nyomásszabályozó tartja fenn. Az üzemanyag-elosztóban az üzemanyagot egy bizonyos nyomás alatt elosztják az egyes fúvókákhoz. Normál körülmények között az üzemanyag befecskendezése a főtengely két fordulatánként történik minden hengerhez.
A vezérlőegység szabályozza az üzemanyag-befecskendezést, az alapjárati fordulatszámot és a gyújtás időzítését. Ezenkívül a vezérlőegység számos diagnosztikai üzemmóddal rendelkezik a hibaelhárítás egyszerűsítése érdekében.
Az 1-3-4-2 hengerek működési sorrendje. Ezt az üzemmódot szekvenciális üzemanyag-befecskendezésnek nevezik. Az elektronikus vezérlőegység biztosítja a levegő-üzemanyag keverék dúsítását a motor felmelegedése során, valamint maximális terhelés melletti működés közben, anélkül, hogy visszajelzést adna a keverék összetételéről («open-loop»).
Ha a motor meleg vagy részleges üzemmódban jár, akkor a vezérlőegység biztosítja, hogy a sztöchiometrikus (elméletileg szükséges az üzemanyag teljes elégetéséhez) a levegő-üzemanyag keverék összetétele, visszacsatolás szabályozás gyakorlása («closed-loop») a keverék összetételéről az oxigénérzékelő jelei segítségével. Ez biztosítja a háromutas katalizátor maximális hatékonyságát.
Másodlagos légszabályozás (alapjárati fordulatszám szabályozás)
Az elektronikus motorvezérlő egység fenntartja az optimális alapjárati fordulatszámot a külső körülményektől és a motor terhelésétől függően, a megkerülő járaton keresztül a motorba belépő levegő mennyiségének szabályozásával, a fojtószelep megkerülésével. A motorvezérlő egység vezérli az alapjárati fordulatszám-szabályozó szervót (ISC), biztosítva a karbantartást
állítsa be a sebességet a hűtőfolyadék hőmérsékletétől és a légkondicionáló terhelésétől függően. Ezenkívül, amikor a légkondicionálót alapjáraton be- és kikapcsolják, az alapjárati fordulatszám-szabályozó léptetőmotorja (ISC) úgy adagolja a további levegő mennyiségét, hogy kizárja a főtengely fordulatszámának ingadozását.
Gyújtás időzítés beállítása
A gyújtótekercs primer áramköréhez csatlakoztatott teljesítménytranzisztor zárja és nyitja az áramkört. Ily módon a gyújtás időzítésének optimális szabályozása a motor működési módjának megfelelően történik.
Az elektronikus motorvezérlő egység határozza meg az optimális gyújtási időzítést a motor fordulatszámától, a motorba belépő levegő térfogatáramától, a hűtőfolyadék hőmérsékletétől és a légköri nyomástól függően.
Öndiagnosztikai funkció
Ha a kipufogógáz-toxicitás-csökkentő rendszerekkel kapcsolatos érzékelők vagy működtetőelemek valamelyikének működésében meghibásodás lép fel, a motor meghibásodását jelző lámpa kigyullad a műszerfalon («CHECK ENGINE»), figyelmezteti a vezetőt egy meghibásodásra.
Ha az elektronikus vezérlőegység meghibásodást észlel valamelyik érzékelő vagy aktuátor működésében, akkor az egység kiadja a megfelelő diagnosztikai hibakódot.
RAM-ba rögzítve (RAM) érzékelőkkel és aktuátorokkal kapcsolatos elektronikus vezérlőegység adatok (hibakódok), olvasható a MUT-II segítségével. Ezenkívül a MUT-II egy bizonyos üzemmódjában a hajtások kényszervezérlése lehetséges.
Egyéb vezérlési funkciók
Az üzemanyag-szivattyú vezérlése aktiválja az üzemanyag-szivattyú relét, amely árammal látja el a szivattyú motorját.
Az A/C relé vezérlése be- és kikapcsolja az A/C kompresszor mágneses tengelykapcsoló reléjét.
A ventilátorrelé vezérlése szabályozza a hűtőrendszer hűtőventilátorának és az A/C kondenzátorventilátorának sebességét a hűtőfolyadék hőmérsékletétől és a jármű sebességétől függően.
Gyújtási rendszer
A hatékony égés érdekében a gyújtórendszernek egy bizonyos pillanatban meg kell gyújtania a motor hengerében lévő levegő-üzemanyag keveréket. A helyesen megválasztott gyújtási időzítés biztosítja, hogy az égés következtében felszabaduló hő és a hengerben kialakuló nyomás a dugattyú helyzetének megfelelő optimális pillanatban szabaduljon fel. Az elektronikus motorvezérlő egység jeleket fogad a megfelelő érzékelőktől, és vezérli a gyújtás időzítését.
Légáramlás-szabályozó rendszer
A légáramlás-szabályozó rendszer egy légáramlásmérő rendszerből és egy alapjárati fordulatszám-szabályozó rendszerből áll. A légáramlást érzékelő rendszer a fojtószelep helyzetének megváltoztatásával biztosítja a légáramlás optimális beállítását, amikor a jármű normál körülmények között mozog.
Az alapjárati fordulatszám-szabályozó rendszer szabályozza a levegő áramlását a szívórendszeren keresztül, amikor a fojtószelep teljesen zárva van. Ez a rendszer figyeli a motor fordulatszámát és a fojtószelep helyzetét más bemenetekkel együtt.
Kibocsátás-ellenőrző rendszer
A szénhidrogén-tartalom nyomon követéséhez szükséges kibocsátásszabályozó rendszerek (CH), szén-monoxid (ÍGY), és nitrogén-oxidok (NOx). A következő rendszereket telepítették a Mitsubishi Motors járműveire, hogy csökkentsék a kipufogógázok káros összetevőinek kibocsátását.
Kényszerített forgattyúház-szellőztető rendszer (PCV)
Az égéstérből a dugattyúgyűrűkön keresztül a gázok a forgattyúházba jutnak. Ezek a kiszivárgott gázok (bloW-by gases) káros, ha a légkörbe kerül.
Pozitív forgattyúház szellőzőszelep (PCV valve) Ennek a rendszernek a fő eleme, a forgattyúház-gázokat a szívócsőbe vezeti, ahol a levegő-üzemanyag keverékkel keveredve a motor égésterébe kerül.
Párolgási kibocsátó rendszer
A párolgási emissziós rendszer olyan üzemanyaggőzöket halmoz fel, amelyek nagy koncentrációban tartalmaznak szénhidrogéneket (CH) és az üzemanyagtartályból a tároló adszorberbe jönnek.
Az üzemanyaggőzöket addig tartják benne, amíg el nem keverednek a beszívott levegővel és el nem égnek a motor égésterében.
Kipufogógáz-visszavezető rendszer (EGR)
A kipufogógáz-visszavezető rendszer a motor egyes üzemmódjaiban a kipufogógázok egy részét a kipufogócsonkból veszi, és a szívócsőbe küldi, hogy csökkentse az égéstér hőmérsékletét.
Nitrogén-oxidok (NOx) keverékek magas hőmérsékleten történő elégetése következtében gázokban keletkeznek.
Katalizátor
A katalizátor segít csökkenteni a káros összetevők tartalmát, mivel valójában a második égéstér. A katalizátor segít a kémiai reakciók végrehajtásában a kipufogógázokban az utóégetési folyamatok meghosszabbítása érdekében, ami jelentősen csökkenti a káros komponensek tartalmát. A katalizátor különösen jól működik, ha a megfelelő levegő-üzemanyag arányt fenntartják.
A kipufogógáz-mérgezés-ellenőrző rendszer működésének ellenőrzésére egyes autómodellekre fedélzeti diagnosztikai rendszert szereltek fel (OBD).